Bár a cikk címe kissé túlzónak tűnhet, de ha jobban belegondolunk, a Magyar Posta és előhirnökei már az államalapítás óta szolgálják a királyok, nemesek és hétköznapi emberek távkommunikációs igényeit. A nyitvatartas24.hu oldala több mint 2800 Magyar Posta bejegyzést listáz.

876-tól 1848-ig

Ugyan a középkorban még nem beszélhetünk konkrétan magyar postáról, mint szervezett levélvivő vállalkozásról, a királyok, fejedelmek üzeneteit és az államügyekkel kapcsolatos híreket el kellett valakinek juttatnia a címzettekhez. Akkoriban az utvari futárok és lovas hírnökök feladata volt.

Ahogy megyünk előre az időben, 1464-ben Corvinus Mátyás a fontosabb útvonalakon már kocsiposta-hálózatot üzemeltetett csomag- és személyszállítás céljából.

Az ország három részre szakadása után a Habsburg uralom alatt lévő területeken Taxis Mátyás főpostamester szervezett centralizált postahálózatot. Ekkor a lingua franca a Magyar Királyság területén német volt, de kijelenthetjük, ez volt a jelenkori magyar posta alakpja. Az Erdélyi Fejedelemség területén is működött egy postahálózat és 1634-ben itt fogadták el a levéltitok védelmét.

A Rákóczi Ferenc fejedelem által megszervezett postahálózat elsősorban igazgatási és hadi célokat szolgált, de már magánszemélyek is igénybe vehették. A Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után a Habsburgok egy a Királyi Magyarország egészét felöleő postahálózatot építettek ki. A levélszállítás, a kommunizmushoz hasonlóan állami monopólium volt.

1848-1867

A ‘48-as forradalom és szabadságharc idején megalakult a független magyar állami posta. Elrendelték a magyar nyelvű címertáblák, pecsétnyomók és nemzeti színek használatát. A szabadságharc bukása után a posta ismét osztrák fennhatóság alá került, a hivatalos nyelv újra a német lett, de közben lényegeset fejlődött. 1855-től megindult a házhozszállítás, nyilvános távírószolgálat és a vasúti mozgóposta.

1867-1900

A kiegyezés aláírásával újra függetlenné vált a posta és Magyar Királyi Posta néven önálló közintézmény lett. Az ipari forradalom beköszöntével a posta is fejlődésnek indult. 1881-ben Puskás Tivadar megnyitotta az első telefonközpontot, 1893-ban megjelent a telefonhírmondó. 1887-ben egyesítették a postát és a távírodát, majd 1888-ban mindkettőt.

1900-1989

A 20. századra már nem csak a városokban, de a falvakon és tanyákon is volt postai szolgáltatás, de ekkor még a postások helyett tanárok, papok, falusi elöljárok végezték a feladatot. Trianon után a postahelyek 60%-a a szomszédos országokhoz kerültek.

1950-ben a Magyar Posta kizárólagos jogot kapott a hírlapterjeszésre. A hatvanas években még a vasút szállította a csomagok és levelek 90-át, de lassan elkezdődött a logisztika közútra terelése. 1973-ban a Magyar Posta bevezette ahz irányítószámokat és 1978-tól megindult a gépesítés.

1990-től napjainkig

1993-tól részvénytársaság formájában működik a posta. A rendszerváltással megindult a nyugati technológia átvétele, a járműpark modernizálása és a falusi postákat vállalkozási formában irányították.

A 2000-es évektől, az információtechnológia elterjedésével a Maygar Posta lépéskényszerbe került. További modernizáció zajlott le, még nagyobb szerepet kapott az automatizáció, szolgáltatás dverzifikáció és a költséghatékony működés. A posta már és biztosítási és banki szolgáltatásokat is kínál, illetve korszerűsödnek a logisztikai szolgáltatások.

A Magyar Posta magyarország egyik legnagyobb munkaadója, mintegy 31 000 embert foglakoztat. Több mint 2700 településen működik postai szolgáltatás, több mint 100 mobilposta és tucatnyi postamúzeum található szerte az országban. Nem kétség, óriási utat járt be a Magyar Posta az államalapítástól napjainkig. Bár funkciója átalakulóban, a postai levél és képeslapküldés inkább kuriózumként fog továbbélni a digitalizáció korában. A nyitvatartas24.hu oldalán az összes posta naprakész nyitvatartási idővel megtalálható.

« vissza a kezdőlapra